A Ley-vonalak fogalma számos földrajzilag és kulturálisan érdekes hely (ősi építmények, megalitok) egy vonalba esésén alapul. Létezésüket először 1921-ben egy amatőr régész, Alfred Watkins feltételezte, akinek A Régi Egyenes Ösvény (The Old Straight Track) című könyve keltette fel a nyilvánosság érdeklődését.
A helyek egy vonalba esése könnyedén bemutatható, azonban az okok vita tárgyát képezik.
A régészet új tudománya, az archeogeodézia szerint az úgynevezett ley-vonalak ősi felmérések eredményei lehetnek, birtokhatárt jeleztek, vagy gyakran használt utak vonalai. A régészek azon hagyományokat is dokumentálták, hogy számos közösség, ősi és modern egyaránt, egyenes vonalakat használ területeik elhatárolására.
Más vélemények szerint a Ley-vonalak teljes Földet behálózó energiarendszernek a vonalai.
Többféle néven hivatkoznak – kultúrától függően – ezekre az energia-csatornákra, mint pl. sárkányvonalak, ugarvonalak, tündérösvények, stb. A név különbözősége ellenére az közös bennük, hogy rajtuk ősidők óta menhírek, dolmenek, kőgyűrűk, rendkívül régi épületek, mesterséges dombok, és ugyancsak mesterségesen elhelyezett, ingókövek találhatók. Mára már több tízezer ilyen vonalat tártak fel, többnyire nyílegyenesen futnak. Működésük pontos megismerése még gyerekcipőben jár, azonban Dr. Wilhelm Reich már odáig jutott, hogy az energiavonalak segítségével képes volt esőt előidézni, vagy éppenséggel eloszlatni a viharfelhőket. Halála előtt közvetlenül az űrhajózásban való felhasználhatóságukat kutatta.
A vonalak mentén elhelyezett ingókövek nemcsak iránymutatóként szolgáltak, hanem energia-fókuszáló szerepük is volt, hiszen pl. a pákozdi Pogánykő közelben 12, különböző erősségű Ley-vonal találkozik.
Meghatározott helyeken „gyógyító-köveket” állítottak fel tízezernél is messze több évvel ezelőtt élt őseink.
Ami különös, hogy az egész rendszer szinte él és lüktet, ahogy azt Dobogókőn, megfelelő Hold- és Napállásnál, bárki megtapasztalhatja.
Az ilyen jellegű sugárzásokra érzékenyebb emberek beszámolnak róla, hogy az egyik vonalon állva kellemes bizsegést éreznek, a másik vonal esetleg éppen a fáradtság érzetét kelti bennük, a harmadik esetleg áramütésszerű zsibbadást okoz, míg a negyedik melegséget. A pontos kiváltó mechanizmus nem ismert még.
A helyek egy vonalba esése könnyedén bemutatható, azonban az okok vita tárgyát képezik.
A régészet új tudománya, az archeogeodézia szerint az úgynevezett ley-vonalak ősi felmérések eredményei lehetnek, birtokhatárt jeleztek, vagy gyakran használt utak vonalai. A régészek azon hagyományokat is dokumentálták, hogy számos közösség, ősi és modern egyaránt, egyenes vonalakat használ területeik elhatárolására.
Más vélemények szerint a Ley-vonalak teljes Földet behálózó energiarendszernek a vonalai.
Többféle néven hivatkoznak – kultúrától függően – ezekre az energia-csatornákra, mint pl. sárkányvonalak, ugarvonalak, tündérösvények, stb. A név különbözősége ellenére az közös bennük, hogy rajtuk ősidők óta menhírek, dolmenek, kőgyűrűk, rendkívül régi épületek, mesterséges dombok, és ugyancsak mesterségesen elhelyezett, ingókövek találhatók. Mára már több tízezer ilyen vonalat tártak fel, többnyire nyílegyenesen futnak. Működésük pontos megismerése még gyerekcipőben jár, azonban Dr. Wilhelm Reich már odáig jutott, hogy az energiavonalak segítségével képes volt esőt előidézni, vagy éppenséggel eloszlatni a viharfelhőket. Halála előtt közvetlenül az űrhajózásban való felhasználhatóságukat kutatta.
A vonalak mentén elhelyezett ingókövek nemcsak iránymutatóként szolgáltak, hanem energia-fókuszáló szerepük is volt, hiszen pl. a pákozdi Pogánykő közelben 12, különböző erősségű Ley-vonal találkozik.
Meghatározott helyeken „gyógyító-köveket” állítottak fel tízezernél is messze több évvel ezelőtt élt őseink.
Ami különös, hogy az egész rendszer szinte él és lüktet, ahogy azt Dobogókőn, megfelelő Hold- és Napállásnál, bárki megtapasztalhatja.
Az ilyen jellegű sugárzásokra érzékenyebb emberek beszámolnak róla, hogy az egyik vonalon állva kellemes bizsegést éreznek, a másik vonal esetleg éppen a fáradtság érzetét kelti bennük, a harmadik esetleg áramütésszerű zsibbadást okoz, míg a negyedik melegséget. A pontos kiváltó mechanizmus nem ismert még.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése